Bértartónak lenni nem leányálom. Nekem elhihetik, másfél év kihagyással 1987 óta megszakítás nélkül űzöm ezen extrémsportot. Szerénytelenség nélkül állíthatom, ha volna efféle ranglétra, feketeöves lehetnék. Pontosan ezért megértem a barikád másik oldalán harcolókat is, a lovarda-tulajokat. Nekik sem könnyű galopp az élet velünk, hülye és kevésbé hülye bértartókkal. No, de most nem is erről szeretnék írni, hanem egy olyan, évekkel ezelőtt megtörtént esetről, amely eredetileg és a mai napig úgy volt, hogy örökre a feledés homályába vész, hiszen rajtam és a főszereplő lovakon kívül senki emberfiának tudomása nem volt róla. Elmesélem. „Fogócska, avagy vidám percek a legelőn” → Tovább olvasása